Az első iromány Killah-tól... Egy kis Fantasy történet.

Szómagyarázat:
Seqour - fejvadász kard
Ork - Nagydarab humanoid, hatalmas fizikai erő, de nagyon alacsony IQ.
Színes fém - A pénzre utal.
Lord - Földes úr
Milícia - helyörség
Alabárd - hosszúnyelő, szúró, vágó fegyver.
Rubin - Drágakő
Telekinézis - Varázslat, amikor egy tárgyat úgy magadhoz emelsz hogy nem érsz hozzá.
Pokolkutya - Egy vörös szemű, általában 3 fejű kutya, másnéven Cerberus.
Pszi - Akarattal végrehajtott cselekedetek, nem igazán varázserő.
Pszi Roham - hatalmas erővel, és gyorsággal történő roham
Pszi lökés - lökés hullám
Pszi erőnövelés - hatalmas, emberfeletti fizikai erővel lát el.
 

• Nevem Khirrad Zevir, fejvadász vagyok. Nem, a fejvadász nem az a fajta aki hátba szúr mikor nem számítasz rá. Na jó, előfordulhat ilyen is, a lényeg, hogy lenézik a fajtám a test-test elleni küzdelemben. Egy hete az a lovag is ezt tette, aki végül megkóstolta a sequor-om pengéjét. Szegény szerencsétlen. Nincsenek barátaim, semmilyen kapcsolatom, csak hátráltatna. De most ennyit rólam, feladatom van. Nagyon fontos ez a feladat a klán számára. Meg kell szereznem egy jelentést, ami tartalmazza az egyik rivális klán sok-sok titkát. Most valami bugris ellopta, és persze hogy nekem kell összekaparni. Mocskos ez a munka, és azt se tudom hol kezdjem!

Itt egy pillanatra megtorpant mert egy nagyobb darab, nem túl kellemes illatú, ronda, kocsma töltelék megállította.

• Állj – Förmedt rá -,ha élve akarsz tovább menni add át minden értéked.

• Hát persze – gondolta Zevir és előkapta a sequor-t.

• Nos ez hogy tetszik? Kéred?-Incselkedett Zevir.

• Hahaha! - nevetett a kocsmatöltelék Zevir szemébe – ez fegyver? Ez inkább valami tücsök pöcs, vagy hangya farok mintsem fegyver!

Ezután - korántsem szimpatikus – barátunk a hátáról levett egy hatalmas tokot, ami a kardját rejtette , majd kinyitotta, és kihúzott belőle egy hatalmas Ork egykezest. Az Ork egykezes arról híres hogy egy Ork hordja egy kézben, egy jó fizikumú embernek is két kéz kell hozzá. A Férfi elegánsan megpörgette, majd hatalmas lendülettel a feje felé emelte és suhintott. Zevir szerencsére felébredt az ámulatból és elugrott, majd azzal a lendülettel egy szép vágást vitt be ellenfele bordájánál. A férfi hátra hőkölt, hatalmas kiáltás hagyta el száját, és mivel felülről elhibázta az ütést, a fegyvere beleragadt a földbe, tehát pusztakézzel rohant újra Zevir felé, vérszomjasan, vadállatként. Zevir tudta, hogy itt az alkalom, egy rohamozó ember hatalmas hátrányban van ellene. Zevir neki iramodott, felpattant, ráugrott a hatalmas kard nyelére, majd még egy ugrást hajtott végre. A levegőben magasra feje felé tartotta a sequor-t majd suhintott, és elegánsan bukfencezve földet ért. A kocsmatöltelék még nyögött egy keserűt, érezte ahogy a hideg vér a bőréhez ér, és hogy közel a vég, térdre rogyott, majd elfeküdt. Zevir megtörölte a kardját, és eltette.

• Tessék, megmondtam, hogy nem szabad a fajtám lenézni – folytatta a megszakított gondolat menetet, amit egy kis naplóba írogatott-,mindig ez volt a baj az emberekkel, nem tisztelik az ellenségüket. Pedig ahhoz hogy győzz, nem csak ismerned, de tisztelned is kell az ellent. Na! Vissza a feladathoz. A jelentést egy drágakőbe rejtették, ezt kell megtalálnom, valami piti tolvaj eladta a helyi drágakő kereskedőnek. Meglátogatom.

• Üdv, jóember – kezdte Zevir – nem árul vérvörös rubint?

• Szép napot Uram! Sajnálom az egyetlen darabot elvitték!

• Le tudja írni ki volt?

• Tudja ha némi színes fémet látok jobb lesz a memóriám!

  Zevir előkapta fegyverét.

• Tessék, fém! Ha nem akarod, hogy vérvörös legyen, akkor elmondod kinek adtal el a rubint!

• Jó, kérem ne bántson! A Lordnak adtam el, Sir Almor-nak! A katonai vezetőnek! Ne bántson! Kérem!

• Így már jobban tetszik, egy kis fém tényleg felfrissíti a memóriát – tette el fegyverét, és veregette vállon a halálra rémült árust.

Zevir nem tétovázott, már indult is a Milícia épületébe, tudta, hogy nem lesz egyszerű egy lord értékét eltulajdonítani, de feladata volt, és ez a legfontosabb...

Zevir elért a hatalmas Milícia épületéhez. Ez nem egy Barakk, hanem egy nagy, díszes épület ahol a Lord is állomásozott. Ahogy Zevir meglátta az épület felépítését, már meg is volt a terve. A falat nagyon egyszerűen meg lehet mászni. Zevir előkészítette a sequor-t majd arcát kendővel elfedte, és csuklyát vett fel, és felkapott egy követ a földről. Egy sikátor volt a Milícia épülete mellett, ott kezdett el mászni, hogy senki ne láthassa...

Zevir mikor felért, kővel bedobott egy ablakot, várt, még az őrök oda csődülnek, majd beugrott a hozzá legközelebb lévőn. Ám terve nem tökéletesen sikerült, egy őr csörtetése hallatszott. Zevir a falhoz húzódott és várt. Az őr be is ért, nem látott semmit, majd mikor megfordult egy csuklyás férfival állt szemben, és hatalmas fájdalmat érzett a hasánál. Mikor lenézett azt látta hogy egy Sequor áll ki belőle, és mindent vér borít. Ez volt az utolsó kép életéből. Zevir nem tétlenkedett, átöltözött, majd őrnek álcázva magát azt kiabálta, hogy elkapott egy betolakodót

- Fogtam valakit! -kiáltotta a többi őrnek- megyek szólni a parancsnoknak!

Az őrök csak egy vérben fürdő csuklyás alakot láttak a földön, akit elkezdtek feltakarítani.

Zevir eközben becsörtetett a parancsnokhoz:

• Uram! - vágta haptákba magát – fogtunk egy betolakodót! Egy Seqour-t találtam nála!

Ekkor előhúzta a jól elrejtett fejvadász kardot. És nyújtotta a Lordnak, majd egy szép mozdulattal a torkához szorította.

• Hol van a rubinom?! - kérdezte dühösen Zevir.

• Maga átkozott bolond! - Válaszolt kicsit sem hasznosan a Lord – Ez a hely tele van őrökkel gondolja kijuthat?!

Majd egy mozdulattal Zevir-re borította az asztalt aki már a következő pillanatban talpon is volt. A Lord egy hétköznapi hosszú kardot rántott elő, és hívta az őrséget. Zevir-re 2 alabárdos testőr rontott be az ajtón keresztül, az egyik szúrt felé, de simán elhárította bátor hősünk. A másik katona felülről próbál támadni, de Zevir ezt is mókásan könnyen levédi, egyszerűen az alabárd nyelét megfogva megállítja a támadást majd ránt rajta egyet – így közelebb hozva a védtelen ellent – és egy egyszerű vágással elintézi. A másik őr megrémül ennek láttán, és egyszerűen hátrál, hátha az alabárd hosszát fel tudja használni. Ekkor beavatkozna a Lord is akit Zevir egyszerűen félre rúg, egy dobókéssel pedig kiiktatja a másik őrt is. Még több őr érkezne a csetepaté hallatán de Zevir, még a Lord kábán próbál felállni, elreteszeli az ajtót. A Lord feláll majd támad. Zevir levédi a támadást, majd viszonozza azt, kevés sikerrel. Zevir nagyot lendít kardján a feje felett, majd egy erős támadást mér ellenfele felé, a Lord viszont kecsesen elugrik, és egy gyors támadással lefegyverezi Zevir-t, aki erre válaszul felkap egy alabárdot a földről. A Lord újra támad fentről, Zevir az alabárd nyelével hárít, elrúgja a Lordot, majd suhint a bárdja élével. Egy könnyebb sérülést okoz ezzel, de a harcnak még nincs vége. Most Zevir kezdeményez még ellenfelét hátráltatja a fájdalom. Üt, de Almor védi azt kardjával, Zevir pedig szeretetét kimutatva lendületből arcon küldi az alabárd nyelével. Almor padlót fog, és el is ájul. Az ajtó már nem bírja sokáig, de Zevir még kutatja a szobát hátha megtalálja a rubint, de csak egy levelet talál, amiben a rubinról van szó, ezt felkapja, az alabárdot eldobja, a sequor-t elrejti, majd az erkélyről lemászik. Az erkély a főtérre nézett szóval elég nagy volt ott a tömeg, így el tudott rejtőzni, és berohant az egyik sikátorba. Az őrök nyomát vesztették. A levél azt írta, hogy a Rubinból nyakláncot csinálnak, szerencsére az ékszerész címét is tartalmazta. Tehát Zevir elindult az ékszerészhez, kideríteni hol a kő...

Megérkezte után felderítette a terepet:

• 2 őr az ajtóban – gondolkodott magában – hosszú kardal. Nekem van egy seqour-om, még 2 dobókés, és őrségi ruhám. Sima ügy.

Elindult az üzletbe, és a pultos köszöntötte:

• Isten hozta üzletemben, derék harcos! Miben segíthetek?

• Szép napot uram – vette elő a levelet – ez ügyben jöttem, hol tart a munkával?

• Óh, a rubin eltűnt, csak azt vitték el. Sajnálom.

Zevir legszívesebben lekaszabolta volna az egész üzletet, de tudott magán uralkodni.

• MI?! Milyen itt a közbiztonság? Uram biztos lehet benne hogy soha többé nem rendelünk magától semmit. Mit tud az ügyről?

• Csak annyit tudok, hogy csak azt vitték el... Az éj leple alatt... Esküszöm nem tudok mást.

Hősünk sietősen elhagyta az üzletet, és most kapcsolataihoz fordult. Sok tolvaj bandát ismer, hisz egy jó fejvadásznak fontos hogy sok embert ismerjen, és jó összekötői legyenek. Annyit tudott meg hogy nem csak az alvilágban keresettek az ilyen rubinok hanem a mágusoknál is. Zevir tehát elindult a Mágus toronyba, hogy megtudja ott van-e a kő...

Nem volt nehéz eltéveszteni. Egy nagy, sőt hatalmas torony, ami körül mindenféle mágikus fény mozgott.

• Senki nem látta a betörőt – gondolta Zevir -, csak azt az egy követ vitték el, ide vezetnek a szálak. De hogy jutok be?

Ekkor árusok léptek be a kapun, akiket beengedtek minden vizsgálat nélkül. Zevir várt, majd kijött egy árus akit behúzott egy sikátorba, majd leütött, és elvette a ruháit, és a szekerét. Bement a Mágus toronyba, ahol elég hamar megpillantotta az ékkövet. Egy Mágus nyakában volt, aki nem tanítványnak tűnt. Járkált, és nézegette az árukat, és egy tekercset szorongatott. Mikor közel ért Zevir-hez, hősünk kikapta kezéből a tekercset, és rohanni kezdett, az őrök utána, a Mágus pedig káromkodva, elindult szép lassan kifelé. Zevir jócskán lehagyta az őröket, akik a páncéljuk miatt elég lomhák voltak. Mikor befordult egy sikátorba a Mágus ott állt előtte, és botjával egy jókorát rásózott Zevir-re aki el is feküdt. A Mágus telekinézissel magához emelte a tekercset, de Zevir felpattant, és fellökte a mágust, felkapta a tekercset, eltette, és előrántotta a seqour-t.

• Ostoba... - Mondta halkan, és nyugodt hangon a Mágus - Ezt meg bánod!

• Lássuk mit tudsz!

A Mágus megpörgette botját, aminek a két vége elkezdett égni ennek hatására.

• Há! Cirkuszi mutatvány! - Nevetett Zevir.

A Mágus teremtett egy Pokolkutyát, és Zevir-re küldte. A kutya felugrott, Zevir pedig elbukfencezett előle, majd oldalról megvágta, de itt nem fejezte be, és rávetette magát a kutyára, ami így nem tudott mozdulni se. Felemelte a seqour-t és egy mozdulattal átszúrta a kutya koponyáját. A Kutya teteme eltűnt, majd a Mágus, botjával iramodott Zevirnek, aki már talpon volt, és készen arra hogy viszonozza a támadást. A Mágus jobb oldalról ütött, majd balról, és végül nagy lendülettel fentről, és hátra szökkent. Zevir, mindhárom támadást levédte, majd ő jött. Először lábra támadott -sikertelenül-, majd felrúgta a Mágust, nekirohant felugrott, és a fekvő mágust így akarta kivégezni. Akarta. A Mágus elgurult, így Zevir a földbe szúrta fegyverét, ami be is ragadt, majd hátra szaltót vitt végbe, hogy a Mágus ne tudja leverni miközben a fegyverét próbálja kihúzni. A Mágus felkelt és egy tűzlabdát intézett Zevir felé. Zevir az utolsó pillanatban kitért, majd egy Pszi lökéssel vissza küldte a feladónak, aki a meglepettségtől nem tért ki, és a megette a saját főztét. Persze ez nem jelentette azt hogy meghalt, hiszen felkelt... Dühösen egy tűz vihart akart idézni, viszont a következő pillanatban két dobótőr repült felé, így kénytelen volt elteleportálni, és megszakítani a tűzvihar varázslatot. Zevir elővette az eddig elég jól rejtegetett tőrjét és Pszi rohammal próbálkozott. Hatalmas Sebességgel, és erővel vágta meg a mágust aki újra elfeküdt, de már nem volt olyan biztos hogy feláll. A Mágus viszont felállt, s támadni akart a botjával, Zevir levédte, lefegyverezte a Mágust, aki pedig kilökte Zevir kezéből a tőrt. A Mágus kezei lángolni kezdtek. Zevir alkalmazott egy Pszi erőnövelést, és kezei kékes árnyalatban kezdtek pompázni. Zevir egy jobb egyenessel nyitott, a Mágus elkerülte, és hasba vágta Zevirt egy bal horoggal, majd pedig letérdelte a fejét. Zevir összecsuklott. Mikor a Mágus ki akarta végezni, Zevir Minden erejét bevetve, kihúzta a mellette lévő kardját a földből, felpattant, és lendületből lefejezte a Mágust, Kinek teste elporladt, csak a ruhák maradtak meg, és a kő... Zevir felkapta, és jól elrejtette a követ, majd elég kábán távozott. Ahogy el akarta hagyni a várost, a kapunál a Lord felismerte, aki nem halt meg, csak eléggé eldeformálódott a fejszerkezete. Az őrök körbe vették Zevirt, Almor pedig odament, hogy majd kivégzi. A Pszi erő még hatott, így mikor Almor oda ért, egy hatalmas jobb egyenessel fogadta Zevir, és így átütött a koponyáján, Almor pedig onnantól már csak történelem volt... Na meg üresfejű. Zevir hatalmasat ordított, mire az őrök megijedtek, és szétszaladtak, félvén hogy ők is meghalnak. Zevir-re viszont az íjászok nyitottak tüzet. A túloldalt már várták a követ, Zevir átdobta a kint várakozóknak, majd nekiiramodott a kapunak. Egy nyílvessző, kettő nyílvessző, három... Zevir nem bírta a hatalmas fájdalmat, és összecsuklott, majd meghalt. Teljesítette a feladatát. Ez a legfontosabb. Zevir naplóját megtalálták, és egy kezdő történet író, ez alapján írta meg első, rövid alkotását, hogy eljuttassa az emberekhez a fejvadászok világát, és annak az üzenetét, hogy nem mindig a fizikai erő a döntő, de gyakran életünket mentheti. A történet író én vagyok, és ez az én történetem.

Vége